A rózsafüzér évszázadok óta különleges helyet tölt be a katolikus magánimádságok között. A maga konkrét, tárgyi formájában a rózsafüzér a katolikus hit egy közismert jelképe. Imádkozását pápák sora és szentek egész serege ajánlja. Legutóbb II. János Pál pápa szentelt egy apostoli levelet a rózsafüzér imádság értékeinek és a rendszeres imádkozására való buzdításnak, amelyben egyenesen Mária imaiskolájának nevezi a rózsafüzért. Áldást hozó erejéről tanúskodik az is, hogy gyakran „az ördög ostorának” hívják. A csodáktól övezett, népszerű szent, Bosco Szent János így ír róla:
„Rendkívül sok égi segítséget kapunk a rózsafüzér elmondásával. Eretnekségeket győztek le vele, erkölcsök újultak meg általa, járványokat űztek el vele és háborúknak vetettek véget. Elmondásukkal a pápák sok búcsút engedélyeztek, amelyeket a szenvedő lelkekért is felajánlhatunk. … Újítsuk fel a rózsafüzért az egyéni és családi imádságokban is. Ha házainkban, otthonainkban rózsafüzért imádkozunk, megszűnnek a viszályok és csapások, béke és nyugalom fog uralkodni. … A rózsafüzér fegyver az egyén és az Egyház kezében is.”
Amikor egyszer a híres csodatevő gyóntatópapot, Szent Pio atyát arról kérdezték, hogy miért kedveli annyira a rózsafüzért (ugyanis igyekezett minden tevékenysége mellett folyamatosan, egész nap ezt imádkozni), azt válaszolta, hogy azért, mert amit a rózsafüzér imában kért, azt mindig megkapta.
Minek köszönhető a rózsafüzér hatékonysága? II. János Pál pápa részletesen ír erről apostoli levelében, itt csak három fontos szempontot ismertetek.
1. Mindenekelőtt: a rózsafüzérben Jézus Krisztus életének és tanításának legfontosabb mozzanatain elmélkedünk, szemlélődünk. Márpedig az evangélium az isteni kinyilatkoztatás csúcsa és beteljesülése. A rózsafüzér rendszeres imádkozásával tehát éppen az Úr Jézus tanításában mélyedünk el módszeresen. Ha pedig felidézzük Jézus szavait: „Aki engem lát, látja az Atyát” (Jn 14,9), akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a rózsafüzér imádkozásával végső soron magát a szentháromságos Istent, a szeretet Istenét ismerjük meg egyre mélyebben!
A Magyar Katolikus Katekizmus legelső pontja így szól:
Miért élünk a világon?
Azért élünk a világon, hogy Istent és szeretetét megismerjük, ezt viszonozzuk, és eljussunk az örök életre.
A rózsafüzér imádkozásával pontosan ezen munkálkodunk: Isten megismerésén. Szent Pál apostol így ír: „Isten telepítette be az egy őstől származó emberiséggel az egész földet. Ő határozta meg ittlakásuk idejét és határát. S mindezt azért, hogy keressék az Istent, hogy szinte kitapogassák és megtalálják, hiszen nincs messze egyikünktől sem. Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk.” (ApCsel 17,26-28)
2. Miközben imádságunk szavaival megjelenítjük Jézus Krisztus életét és evangéliumi tanítását, az elmélkedés és szemlélődés mellett egyben tanúságot is teszünk és dicsérjük Isten nagyságát és jóságát, imánk tehát egyben Isten dicsőítése is.
Idézzük fel a Szentírás szavait, amelyeket a zsolozsma is magába foglal: „Áldjátok az Urat, ti Izrael fiai, a nemzetek színe előtt dicsérjétek, mert azért szórt titeket a nemzetek közé, hogy hatalmas tetteit hirdessétek, és megtanítsátok őket, hogy nincs más, nincs más mindenható Isten rajta kívül.” (Tób 13,1-10)
3. Az Üdvözlégyek második felében a Boldogságos Szűz Máriát kérjük arra, hogy imádkozzon értünk, s ezzel együtt imaszándékunkért is. A katolikus hit része és folyamatos gyakorlati tapasztalata az, hogy Mária közbenjár értünk az égben. Isten szívesen megdicsőíti imameghallgatásokkal a szenteket, különösen a legnagyobbat köztük: Máriát.
A nagy Szent Bernát így imádkozott: „Legkegyesebb Szűzanya Mária! Sohasem hallotta még senki, hogy Te gyámoltalanul magára hagytad azt, aki oltalmad alá folyamodott, segítségedért esdekelt, vagy szószólásodat kérte. Én is hasonló bizalomtól lelkesítve sietek Hozzád, Szüzek Szent Szüze! Hozzád jövök Anyám, és mint szegény bűnös, sóhajtozva lábadhoz borulok. Ne vesd meg szavaimat Örök Igének Szent Anyja, hanem hallgasd meg kegyelmesen.”
II. János Pál pápa pedig felidézi a katolikus költők legnagyobbjának, Danténak szavait: „Úrnő, te oly nagy és hatalmas vagy, hogy aki kegyelmet kér s nem hozzád folyamodik, szárny nélkül akar repülni.”
Ezért hát mennyei Atyánkhoz szóló imakérésünkhöz igen bölcs dolog imatársnak kérni, segítőül, közbenjáróul hívni a Szent Szüzet.
A Rózsafüzér imádkozásának módja a Magyar Katolikus Lexikon alábbi oldalára kattintva a 2. pontban olvasható. Hogy minél több áldással járjon az imádkozása, vegyük figyelembe Szent II. János Pál pápa tanácsait.