Új bejegyzések

GENUAI SZENT KATALIN, ferences harmadrendi (1447-1510) Gazdag genuai családból származott, apja még az ő születése előtt meghalt. Anyja nevelte négy testvérével együtt. Már mint gyermek sokat imádkozott és mély részvétet érzett a szenvedő Úr Jézus iránt. 16 évesen Giuliano Adorno gazdag nemes hitvese lett, de éveken át sokat szenvedett férje hűtlensége, zabolátlan természete miatt. Már…

BOLDOG OZANAM FRIGYES (Frederik) (1813-1853) A Szenttéav. Kongregáció. dekrétuma írja Ozanamról: „Tertii Franciscalis Ordinis ferventissimus fuit filius” Magyarul: „A Ferences III. rendnek igen buzgó fia volt.” Ennek alapján valószínű, hogy ferences III. rendi volt. Milánóban született francia szülőktől. Tanulmányait Lyonban végezte, 20 éves korában Párizsban mint egyetemista több társával szeretetszolgálatot végez a város szegényei között.…

BOLDOG NOVELLONUSZ, ferences harmadrendi (1224-1280) A bűnbánó szentek között foglal helyet. Romagna tartomány Faenza városában született. Buzgó szülei jó kereszténynek nevelték. Cipészmester lett, azonban kicsapongó életével ismerőseinek botrányt, szüleinek sok szomorúságot okozott. Fiatalon megnősült, életmódja azonban ezzel nem változott meg. Édesanyja sokat könyörgött érte; imái és könnyei nem voltak hiábavalók. 24 éves korában súlyos betegség…

BOLDOG CEFERINO GIMENEZ MALLA vértanú, ferences harmadrendi (1861-1936) Katalóniában született. Hosszú éveken át vándorcigány életet élt. Nem járt iskolába, írástudatlan maradt. Élete derekán telepedett le Barbastro-ban, Spanyolország északi részén. Kosárfonással, majd állatkereskedéssel foglalkozott. Cigánymódra kötött házasságot, csak később, 50 éves korában kötötte meg a házasságot az egyház előírása szerint. El Pelé-nek, kopasznak hívták. Becsületes kereskedő…

PORTUGÁLIAI SZENT ERZSÉBET özvegy, ferences harmadrendi (1271-1336) Apja Péter, aragóniai király, de rokona Árpád-házi Szent Erzsébetnek is: nagyanyja, Jolánta, II. Endre leánya volt. Gyermeklányként, 12 éves korában férjhez adták Dénes, portugáliai királyhoz. Két gyermekük született: egyik Alfonz, a trónörökös. Férje hűtlen, kicsapongó életet élt, s közben állandóan feleségét gyanúsította. Erzsébet mindent türelemmel viselt, imádkozott, vezekelt…

SZENT FERDINÁND király, ferences harmadrendi (1198-1252) Rokonságban volt IX. Lajossal. Apja IX. Alfonz, Leon királya, anyja Kasztíliai Berengária. Anyjától mély vallásos nevelésben részesült. Amikor 20 évesen királlyá lett, az a feladat hárult rá, hogy felszabadítsa Hispániának a mórok által megszállva tartott tartományait. Ezt sikerült is elérnie hosszú, kemény küzdelmek árán. Az utolsó nagy ostrom Sevilla…

BOLDOG LUKÉZIUSZ, ferences harmadrendi (1181-1260) A hagyomány szerint Szent Ferenc atyánkkal egyidőben született és ő volt az első terciárius. Először katonáskodott, majd Poggibonziba költözött és kereskedéssel foglalkozott. Fő gondja a haszonszerzés volt, a szegényekkel keveset törődött. Amikor Szent Ferenc vándorlása közben eljutott Poggibonziba, többször is találkozott Lukéziusszal, s a Szent Ferenccel való beszélgetések azt eredményezték,…

SETTESOLI JAKÓBA, ferences harmadrendi (+ 1239) Szent Ferenc atyánk jótevője, akit a szeráfi atya csak „Jakóba testvér”-nek nevezett. Előkelő római családból származott, a családi ház a Tiberisen túl volt: Szent Ferenc és társai itt gyakran megszálltak római útjuk alkalmából. Itt ismerte meg őt a szent mint hűséges hitvest, odaadó édesanyát, a szenvedésben erőslelkű özvegyet, aki…

Boldog GAMBARA PAULA özvegy, ferences harmadrendi (kb. 1450-1505) Az észak-olaszországi Bresciában született igen előkelő családból. Már fiatal korában kedvelte a magányt, imát, lelkiolvasmányokat. Szívesen belépett volna valamelyik kolostorba, de szülei odaígérték a fiatal Costa grófnak. Teljesítette szülei kívánságát, férje pedig Piemont tartományba vitte fiatal feleségét. (Neve Gambara-Costa változatban is szerepel.) Costa gróf, akárcsak a korabeli…

Március 9.*Róma, 1384. +Róma, 1440. március 9. A pápák avignoni fogsága (1309–1377) és a közvetlen utána következő nyugati egyházszakadás (1378–1417) számtalan bajt hozott Rómára. Háború, éhínség, járvány pusztította a népet. A pápa távolléte, majd a két, illetve három pápa pártjára oszlott kereszténység kiszolgáltatta Rómát az ellenséges hatalmaknak. Az Egyház központja, az egykori birodalmi főváros rommá…