Augusztus 25.
*Poissy(?), 1219. \u00e1prilis 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.<\/p>\n\n\n\n
Az uralkod\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, akiket az Egyh\u00e1z szentk\u00e9nt olt\u00e1rra emelt, az egyik legvonz\u00f3bb Lajos kir\u00e1ly. R\u00e9szben egy durva \u00e9s g\u00e1tl\u00e1stalan korszakban tan\u00fas\u00edtott nemeslelk\u0171s\u00e9ge, r\u00e9szben \u00e1ldozatos t\u00f6rekv\u00e9se miatt, amellyel Isten szolg\u00e1lat\u00e1t minden egy\u00e9b \u00e9rdek el\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta.<\/p>\n\n\n\n
Beauvais tartom\u00e1nyban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben sz\u00fcletett. Atyja, a francia kir\u00e1ly meghalt m\u00e9g miel\u0151tt Lajos tizenk\u00e9t \u00e9ves lett volna, s az uralkod\u00e1s a kir\u00e1lyn\u00e9ra, Kaszt\u00edliai Blank\u00e1ra maradt. Kezdetben meg kellett k\u00fczdenie a s\u00f3gor\u00e1val, Philipp Hurepellel, aki egy jelent\u0151s p\u00e1rt \u00e9l\u00e9n t\u00f6rt a tr\u00f3nra, de a champagne-i Thibaut gr\u00f3f seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel Blanka meg tudta v\u00e9deni \u00f6zvegyi jogait.<\/p>\n\n\n\n
Lajos nagyon gondos nevel\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt. \u00c9desanyja m\u00e9lyen bele\u00fcltette a lelk\u00e9be a kereszt\u00e9ny k\u00f6teless\u00e9gtudatot \u00e9s a b\u0171nt\u0151l val\u00f3 irt\u00f3z\u00e1st, de anyai \u00f6szt\u00f6neit k\u00f6vetve uralkodott a fi\u00e1n azut\u00e1n is, hogy 1226. november 29-\u00e9n Lajost megkoron\u00e1zt\u00e1k. 1234. m\u00e1jus 27-\u00e9n feles\u00e9g\u00fcl adta Lajoshoz az akkor tizenh\u00e1rom \u00e9ves Provence-i Margitot. \u00c1m az esk\u00fcv\u0151 ut\u00e1n m\u00e9g hat \u00e9vig t\u00e1vol tartotta egym\u00e1st\u00f3l a fiatalokat, s ut\u00e1na is nagyon belesz\u00f3lt az \u00e9let\u00fckbe, \u00fagyhogy k\u00ednos f\u00e1rads\u00e1ggal tudt\u00e1k csak megv\u00e9deni magukat e f\u00e9lre\u00e9rtett anyai szeretet beavatkoz\u00e1saival szemben. Ett\u0151l eltekintve azonban Blanka kir\u00e1lyn\u0151 nagyon j\u00f3 politikus volt.<\/p>\n\n\n\n
Lajos 1236-ban vette \u00e1t a korm\u00e1nyz\u00e1st, s mindj\u00e1rt fegyveresen kellett szembesz\u00e1llnia vazallusai ism\u00e9telt l\u00e1zad\u00e1s\u00e1val, amelyet III. Henrik, Anglia kir\u00e1lya sz\u00edtott. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva, 1244-ben egy betegs\u00e9g\u00e9ben fogadalmat tett, hogy ha felgy\u00f3gyul, keresztes h\u00e1bor\u00fat szervez a Szentf\u00f6ld visszaszerz\u00e9s\u00e9re, amelyet a mohamed\u00e1nok \u00e9ppen akkor \u00fajra hatalmukba ker\u00edtettek. A hadj\u00e1rat val\u00f3ra is v\u00e1lt. Lajos a feles\u00e9g\u00e9vel, Margittal egy\u00fctt vett benne r\u00e9szt, az orsz\u00e1got pedig Blanka anyakir\u00e1lyn\u0151re b\u00edzt\u00e1k. Mivel Szic\u00edlia az akkor \u00e9ppen kik\u00f6z\u00f6s\u00edtett II. Frigyes cs\u00e1sz\u00e1r birtoka volt, elker\u00fclt\u00e9k haj\u00f3ikkal, \u00e9s Cipruson \u00e1t \u00e9rkeztek Egyiptomba. 1249 j\u00fanius\u00e1ban Lajos megostromolta \u00e9s elfoglalta Damiette er\u0151d\u00edtm\u00e9ny\u00e9t, amely a Szentf\u00f6ld fel\u00e9 vezet\u0151 utat nyitotta meg sz\u00e1mukra. N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap m\u00falva egy m\u00e1sik, arabok \u00e1ltal v\u00e9dett er\u0151d, Mansourah el\u0151tt veres\u00e9get szenvedett \u00e9s lovagjaival egy\u00fctt fogs\u00e1gba esett. Fogs\u00e1g\u00e1ban v\u00e9rhast kapott, fel kellett adnia Damiette-et, s csak v\u00e1lts\u00e1gd\u00edj fej\u00e9ben bocs\u00e1tott\u00e1k szabadon. Katon\u00e1i nagy r\u00e9sze ekkor cserbenhagyta \u00e9s hazat\u00e9rt. Lajos m\u00e9g hosszasan, mintegy h\u00e1rom \u00e9vig a Szentf\u00f6ld\u00f6n maradt, \u00e9s meger\u0151s\u00edtette a kereszt\u00e9nyek kez\u00e9ben l\u00e9v\u0151 birtokokat \u00e9s er\u0151d\u00f6ket.<\/p>\n\n\n\n
Blanka kir\u00e1lyn\u0151 1252-ben meghalt. Lajos a h\u00edr hallat\u00e1ra elhat\u00e1rozta, hogy visszat\u00e9r orsz\u00e1g\u00e1ba. 1254. szeptember 7-\u00e9n vonult be P\u00e1rizsba. Ett\u0151l kezdve nagyon ser\u00e9nyen vette k\u00e9zbe orsz\u00e1ga \u00fcgyeit. A mag\u00e1n\u00e9lete ink\u00e1bb szerzetesi, mint kir\u00e1lyi volt: naponta r\u00e9szt vett legal\u00e1bb egy szentmis\u00e9n \u00e9s teljes eg\u00e9sz\u00e9ben im\u00e1dkozta a papi zsolozsm\u00e1t. Kor\u00e1bban is nagyon egyszer\u0171en \u00e9lt, a Szentf\u00f6ldr\u0151l val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s \u00f3ta azonban m\u00e9g szigor\u00fabb volt \u00f6nmag\u00e1val szemben. Lemondott a vad\u00e1szat gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l, amit pedig nagyon kedvelt. Elutas\u00edtott mag\u00e1t\u00f3l minden f\u00e9ny\u0171z\u00e9st az \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9sben, \u00e9s vezekelt: b\u00f6jt\u00f6lt, ostorozta mag\u00e1t, vezekl\u0151\u00f6vet viselt. \u00c9letrajz\u00edr\u00f3i \u00e1ltal\u00e1ban kiemelik t\u00fcrelm\u00e9t \u00e9s al\u00e1zatoss\u00e1g\u00e1t, amely kor\u00e1nak vad \u00e9s k\u00edm\u00e9letlen szellem\u00e9vel szemben nagyon felt\u0171n\u0151 volt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hangs\u00falyozza e von\u00e1sait Joinville atya, aki mint a kir\u00e1ly \u00e9s a kir\u00e1lyn\u0151 gy\u00f3ntat\u00f3ja szemtan\u00fak\u00e9nt besz\u00e9l r\u00f3luk. Lajos m\u00e9g arra is k\u00e9pes volt, hogy zoksz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl elviselje szolg\u00e1i \u00fcgyetlens\u00e9g\u00e9t vagy egy szeg\u00e9ny asszony szidalmait.<\/p>\n\n\n\n
A kir\u00e1ly ugyanakkor nagyon j\u00f3 f\u00e9rj \u00e9s csal\u00e1dapa volt. Margit kir\u00e1lyn\u0151 tizenegy gyermekkel aj\u00e1nd\u00e9kozta meg, akik k\u00f6z\u00fcl kilencen fel is n\u0151ttek. Lajos pedig nagyon gyeng\u00e9den szerette a feles\u00e9g\u00e9t. F\u00e1radhatatlan volt a szeg\u00e9nyek szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e9s szeretet\u00e9ben. Saj\u00e1t kez\u00e9vel szolg\u00e1lt nekik, gondozta m\u00e9g a lepr\u00e1sokat is.<\/p>\n\n\n\n
Kereszt\u00e9ny gondolkod\u00e1sa abban a f\u00e1radoz\u00e1s\u00e1ban is kinyilv\u00e1nult, amellyel jav\u00edtani akart az orsz\u00e1g \u00e9let\u00e9n. Az \u00e9pp ekkor \u00fajra felfedezett r\u00f3mai t\u00f6rv\u00e9nygy\u0171jtem\u00e9ny — amely Justinianus Pandekt\u00e1i n\u00e9ven v\u00e1lt ismertt\u00e9 — lehet\u0151s\u00e9get nyitott sz\u00e1m\u00e1ra, hogy jelent\u0151s \u00faj\u00edt\u00e1sokat vezessen be a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1sban, \u00e9s korl\u00e1tozza a vid\u00e9ki urak hatalm\u00e1t. Elvette t\u0151l\u00fck az \u00f6nk\u00e9nyes b\u00edr\u00e1skod\u00e1s \u00e9s \u00edt\u00e9lkez\u00e9s jog\u00e1t. Betiltotta a p\u00e1rbajt mint igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1si m\u00f3dot, s hogy a vazallusok k\u00f6z\u00f6tti mag\u00e1nh\u00e1bor\u00fakat korl\u00e1tozza, bevezette az \u00e9venk\u00e9nti negyvennapos fegyversz\u00fcnetet, amelyet \u00edgy neveztek: ,,a kir\u00e1ly negyven napja”.<\/p>\n\n\n\n
Sz\u00edvesen szolg\u00e1ltatott maga igazs\u00e1got: Vincennes-ben, ahol gyakran tart\u00f3zkodott, a peres felek szabadon felkereshett\u00e9k. M\u00e1s szempontokb\u00f3l azonban Lajos is kor\u00e1nak gyermeke volt, aki kem\u00e9ny, olykor kegyetlen b\u00fcntet\u00e9seket r\u00f3tt ki az istenk\u00e1roml\u00f3kra, az eretnekekre \u00e9s a zsid\u00f3kra. Ennek ellen\u00e9re m\u0171velt \u00e9s j\u00f3zanul gondolkod\u00f3 uralkod\u00f3 volt.<\/p>\n\n\n\n
Uralkod\u00e1sa idej\u00e9re olyan fordulatok esnek, amelyek a gondolkod\u00e1sban, a m\u0171v\u00e9szetekben \u00e9s az irodalomban jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1sokat hoztak. Nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel k\u00f6vette Aquin\u00f3i Szent Tam\u00e1s \u00e9s Beauvais-i Vince m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. T\u00e1mogatta Robert de Sorbont a k\u00e9s\u0151bb r\u00f3la Sorbonne-nak elnevezett egyetem megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Fel\u00e9p\u00edtette a h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt Sainte- Chapelle-t, hogy m\u00e9lt\u00f3 helye legyen a Szentf\u00f6ldr\u0151l hozott erekly\u00e9knek. Emellett sok karitat\u00edv int\u00e9zm\u00e9ny alap\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6sz\u00f6nheti neki Franciaorsz\u00e1g, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Quinze-Vingts k\u00f3rh\u00e1zat, amely h\u00e1romsz\u00e1z vak gondoz\u00e1s\u00e1t tette lehet\u0151v\u00e9.<\/p>\n\n\n\n
Lajos erk\u00f6lcsi feddhetetlens\u00e9ge legink\u00e1bb m\u00e9gis k\u00fclpolitik\u00e1j\u00e1ban mutatkozott meg. Nagyapja, F\u00fcl\u00f6p-\u00c1gost h\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1t, amellyel az angol kir\u00e1lys\u00e1gt\u00f3l ter\u00fcleteket vett el, jogtalannak nyilv\u00e1n\u00edtotta. Ez\u00e9rt 1269-ben az abbeville-i szerz\u0151d\u00e9ssel visszaadta III. Henrik angol kir\u00e1lynak P\u00e9rigord, Limousin, Agen, Quercy \u00e9s Saintonge ter\u00fclet\u00e9t. Henrik ennek viszonz\u00e1sak\u00e9nt lemondott minden egy\u00e9b franciaorsz\u00e1gi jog\u00e1r\u00f3l. A kort\u00e1rsak e szerz\u0151d\u00e9st hevesen t\u00e1madt\u00e1k. Igazs\u00e1gszeretete ennek ellen\u00e9re olyan megbecs\u00fcl\u00e9st v\u00e1ltott ki, hogy idegen uralkod\u00f3k k\u00e9rt\u00e9k fel b\u00e9keb\u00edr\u00f3nak egym\u00e1s k\u00f6zti visz\u00e1lyaik rendez\u00e9s\u00e9ben. M\u00e1sr\u00e9szt viszont elt\u0171rte a testv\u00e9re, Anjou K\u00e1roly v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1t, amellyel megh\u00f3d\u00edtotta N\u00e1polyt, j\u00f3llehet a p\u00e1pa, IV. Orb\u00e1n ezt Lajosnak adom\u00e1nyozta.<\/p>\n\n\n\n
IX. Lajos uralkod\u00e1sa alatt Franciaorsz\u00e1g a nyugalom \u00e9s a b\u00e9ke korszak\u00e1t \u00e9lte. A k\u00f6zel-keleti fejlem\u00e9nyek azonban tov\u00e1bbra is foglalkoztatt\u00e1k a kir\u00e1lyt. 1261-ben j\u00f6tt a h\u00edr, hogy Bibarsz egyiptomi szult\u00e1n elfoglalta Palesztina nagy r\u00e9sz\u00e9t. Ez\u00e9rt Lajos kir\u00e1ly elhat\u00e1rozta, hogy ism\u00e9t keresztes hadj\u00e1ratot szervez. Hatvanezer f\u0151s sereget k\u00e9sz\u00edtett fel az \u00fatra. Elindul\u00e1suk ut\u00e1n az els\u0151 c\u00e9ljuk Tunisz volt, itt akart\u00e1k bev\u00e1rni Anjou K\u00e1rolyt. Lajos serege Tunisz v\u00e1rosa k\u00f6zel\u00e9ben vert t\u00e1bort. A t\u00e9tlen v\u00e1rakoz\u00e1s k\u00f6zben azonban kolera \u00fct\u00f6tte fel a fej\u00e9t a t\u00e1borban. Meghalt a kir\u00e1ly fia, Nevers gr\u00f3fja is, \u00e9s megbetegedett maga a kir\u00e1ly is. Mivel \u00e9rezte hal\u00e1la k\u00f6zeledt\u00e9t, h\u00edvatta m\u00e1sik fi\u00e1t, F\u00fcl\u00f6p\u00f6t, meg\u00e1ldotta, \u00e9s ell\u00e1tta utols\u00f3 j\u00f3 tan\u00e1csaival. Majd k\u00e9rte \u00e1pol\u00f3it, hogy fektess\u00e9k hamuba \u00e9s \u00edgy halt meg 1270. augusztus 25-\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n
Lajos kir\u00e1ly nem volt sem nagy hadvez\u00e9r, sem nagy politikus. De rendk\u00edv\u00fcli emberi \u00e9s kereszt\u00e9ny er\u00e9nyei, amelyeket az eg\u00e9sz Nyugat szeme l\u00e1tt\u00e1ra megtestes\u00edtett, a kereszt\u00e9ny kir\u00e1lyok eszm\u00e9nyk\u00e9p\u00e9v\u00e9 avatt\u00e1k. VIII. Bonif\u00e1c ez\u00e9rt hat\u00e1rozta el, hogy 1297. augusztus 11-\u00e9n szentt\u00e9 avatja. Meggyan\u00fas\u00edtott\u00e1k ugyan, hogy az akkor uralkod\u00f3 Sz\u00e9p F\u00fcl\u00f6p fel\u00e9 akar ezzel l\u00e9p\u00e9st tenni, val\u00f3j\u00e1ban azonban ink\u00e1bb a szent kir\u00e1ly fel\u00e9 \u00e1ltal\u00e1nosan megnyilv\u00e1nul\u00f3 vall\u00e1sos tiszteletet ismerte el hivatalosan is. \u00dcnnep\u00e9t azonnal felvett\u00e9k a r\u00f3mai napt\u00e1rba, augusztus 25-re.<\/p>\n\n\n\n
Isten\u00fcnk, ki Szent Lajos kir\u00e1lyt a f\u00f6ldi uralkod\u00e1s gondjaib\u00f3l a mennyek orsz\u00e1g\u00e1nak dics\u0151s\u00e9g\u00e9be emelted, k\u00e9r\u00fcnk, az \u0151 k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra engedd, hogy f\u00f6ldi \u00e9let\u00fcnkben v\u00e9gzett szolg\u00e1latainkkal mi is \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 orsz\u00e1godat keress\u00fck!<\/p>\n\n\n\n