„Hívd imatársnak a plébániád védőszentjét, szenteket és az általad megsegített tisztuló lelkeket.” (Hétlépcsős Rózsafüzér)
A Katolikus Egyház tanítása szerint a szentek közbenjárnak értünk a mennyben: „Szüntelenül közbenjárnak értünk az Atyánál, bemutatván érdemeiket, melyeket a földön szereztek Jézus Krisztus, Isten és az emberek egyetlen közvetítője által. (…) Nagy segítséget nyújt tehát gyöngeségünknek az ő testvéri gondoskodásuk.” (KEK 956) „Látják Istent, dicsérik Őt, és nem szűnnek meg törődni azokkal, akiket a földön hagytak. Amikor bementek „Uruk örömébe”, „sok fölé” állították őket. Közbenjárásuk Isten tervének a legmagasabbrendű szolgálata. Imádkozhatunk és kell is imádkoznunk azért, hogy értünk és az egész világért közbenjárjanak.” (KEK 2683)
Isten szívesen megdicsőíti szentjeit imameghallgatásokkal. A Katolikus Egyházban feljegyzett csodák igen nagy része kötődik a már mennyben lévő szentek közbenjárásához. „Ne sírjatok, hasznosabb leszek számotokra ott, ahová megyek, mint itt, ahol voltam” – mondta halála előtt társainak a már életében számos csodával tündöklő Szent Domonkos. „Mennyországomat azzal akarom tölteni, hogy jót teszek a földön” – ígérte Kis Szent Teréz. Jeles gyűjteménye a szentek közbenjárására történt imameghallgatásoknak a „Szent Ferenc csodái” című összeállítás vagy a magyar egyháztörténetből Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatási jegyzőkönyveiben illetve legendáiban olvasható számos eset. Dr. Kovács Gábor atya honlapján, a www.hagiosz.hu oldalon is olvasható egy értékes gyűjtemény Jelek és csodák címmel.
A Boldogságos Szűz Mária segítségül hívása: Közismert, hogy különösen Szűz Máriához kötődik sok csoda, imameghallgatás. Elég csak a hazai Mária-kegyhelyeinknek vagy a plébániakertek Lourdes-i barlangjainak hálatábláira gondolnunk. Mária szüntelenül közbenjár értünk (KEK 969), hívjuk mi is segítségül, kérjük imáit, közbenjárását! A Hétlépcsős Rózsafüzérben ez a rózsafüzér imával és a Máriához szóló könyörgésekkel valósul meg.
A plébánia védőszentjének segítségül hívása különösen jellemző a Hétlépcsős Rózsafüzér imádságra. A védőszentnek különleges közbenjáró hatalma van a plébánia területe és a plébániai közösség tagjai felett. A plébániatemplom szentmiséin való részvételünkkel, a plébániai közösség életének és krisztusi küldetésének hűséges szolgálatával, támogatásával mi magunk is az égi védőszent munkatársaivá válunk: a nagy világegyház egyetemes küldetését szolgáljuk egy konkrét helyen, közösségben és feladatban. Keressük a közösségünk szolgálatának, segítésének megfelelő módjait, mindig megmaradva az imádság, az alázat és a keresztény szolgálat szellemében. Ismerjük és ismertessük meg védőszentünk életét és a szentté váláshoz vezető útját, lehetőségeink szerint igyekezzünk mi magunk is megvalósítani abból azt, amire a saját életünk lehetőséget nyújt. Ha hűségesen éljük a plébánián keresztény életünket és törekszünk keresztény küldetésünk megvalósítására, bátran remélhetjük a plébánia védőszentjének hatékony közbenjárását imaszándékainkért!
Elhunyt szeretteink közbenjárását, imádságait is kérhetjük, mint ahogyan az élők imádságait is kérhetjük imaszándékunk támogatására. Ne feledkezzünk el azonban arról, hogy a szeretet azt is megköveteli, hogy mi magunk is imádkozzunk az elhunytakért, amíg a tisztulás állapotában vannak. Az Egyház tanítása szerint „szent és üdvösséges gondolat a halottakért imádkozni, hogy megszabaduljanak bűneiktől (2Mak 12,46)… A megholtakért végzett imádságunk nemcsak őket segítheti, hanem értünk végzett közbenjárásukat is hatékonnyá teheti.” (KEK 958)
Ha viszont nem imádkozunk elhunyt szeretteink lelki üdvéért, akkor elmulasztjuk a szeretetből, irgalomból fakadó kötelességein teljesítését. Segítség és áldás helyett inkább mi magunk számíthatunk nehézségekre a bűnös szeretetlenségünk miatt. Ne csodálkozzunk, ha elhanyagoljuk a halottaink lelki üdvéért szóló imát és aztán úgy érezzük, csapás csapás után ér minket és a családunkat.
Hogyan imádkozzunk hát értük? Az Egyház tanítása a következő: „Az Egyház az első időktől kezdve tisztelte a halottak emlékét, könyörgéseket ajánlott föl értük, különösen pedig az eucharisztikus áldozatot, hogy megtisztulva eljussanak Isten boldogító színelátására. Az Egyház ajánlja az alamizsnát, a búcsúkat és a vezeklést is az elhunytakért.” (KEK 1032)
Sokféle módon segíthetünk tehát elhunyt szeretteinknek. Értékében kiemelkedik ezek közül az eucharisztikus áldozat, vagyis a szentmise felajánlása a halott lelki üdvéért. Kérhetünk a plébánián az illető elhunyt javára felajánlott szentmisét, illetve a magunk szentmiselátogatását is felajánlhatjuk érte. A jól végzett búcsú különösen nagy segítséget jelenthet a tisztuló lelkeknek.
Ami a saját magunk által mondott magánimákat illeti, vannak külön erre a célra írt katolikus imafüzetek is.
A leggyakrabban az „Adj, Uram örök nyugodalmat neki” imát szoktuk értük mondani és felajánlani bizonyos számú imádságot erre a szándékra (Miatyánk Üdvözlégy, Dicsőség vagy nagyon gyakran valahány tized rózsafüzér ima).
A magánimákat tekintve én a következőképpen szoktam imádkozni a halottakért (egyes vagy többes számban, ahogy szükséges)
„Mennyei Atyám, kérlek jutalmazd meg X.Y. szeretetét és tedd azt teljessé. Bocsásd meg bűneit, töröld el büntetéseit. Gyógyítsd be jóságosan a bűnei által másoknak okozott testi-lelki sebeket, töröld el a vétkeiből származó terheket. Vezesd őt országodba, szent színed látásának örök boldogságába. Adj, Uram, örök nyugodalmat neki és az örök világosság fényeskedjék neki. Nyugodjon békében. Amen. Mennyei Atyám, erre az imaszándékra felajánlok …. tized rózsafüzér imát.”
A következő cikkben néhány történetet közlök a jezsuita lelki író, F. X. Schouppe atya híres, 1893-ban megjelent könyvéből, melynek címe: Purgatory – Explained by the Lives and Legends of the Saints (Tisztítótűz – a szentek életének és legendáinak tükrében). Ezek a történetek azt mutatják be, mennyire élő és intenzív a kapcsolatunk a tisztítótűzben, azaz a „tisztuló Egyházban” tartózkodó lelkekkel. A cikk IDE KATTINTVA érhető el.